Az „OTRS Spotlight: Corporate Security 2024” felmérés* jelentős változást mutat abban, ahogyan a szervezetek az IT-hez és a kiberbiztonsághoz viszonyulnak. Az IT-biztonság lassan, de biztosan eléri a stratégiai szintet. A vállalatok újra felismerik a növekvő fenyegetettséget. Átértékelik a stratégiáikat, átalakítják a belső struktúráikat, felmérik a prioritásokat, és beruházásokat fontolgatnak a fenyegetések jobb kezelése és a kiberbiztonsági intézkedések fokozása érdekében.
2025-ben az IT-biztonság már nem csak műszaki kérdés. Ez az üzleti rugalmasság és a vezetői felelősség kritikus eleme. Az alábbiakban a felmérés eredményeinek legfontosabb meglátásait ismertetjük – és azt, hogy mit jelentenek az Ön szervezetére nézve.
A kiberbiztonság vezető prioritássá válik
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az IT-biztonság egyre nagyobb nyilvánosságot kap a szervezetek legmagasabb szintjein.
2023-hoz képest 20%-kal nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik elégedettek a szervezetükben az informatika és a kiberbiztonság finanszírozásával. Ez fontos jele annak, hogy a vállalatok kezdik a biztonságot stratégiai prioritásként kezelni, nem pedig csupán operatív feladatként.
Ez jelentős fordulat. A vezetés bevonása számos előnnyel jár:
- gyorsabb döntéshozatal,
- jobb költségvetési elosztás és szorosabb
- a biztonsági intézkedések és az üzleti célok összehangolása.
Biztosítja továbbá, hogy a biztonsági kockázatokat figyelembe vegyék, amikor új piacokra lépnek, digitális szolgáltatásokat indítanak, vagy harmadik féllel való kapcsolatokat kezelnek. Mivel a kiberfenyegetések egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, a vezetői szerepvállalás többé nem csupán választható, hanem versenyképességi szempontból is szükséges.
A valós biztonsági incidensek ösztönzik a cselekvést
A konkrét események gyakran konkrét cselekvést váltanak ki – és erre a CrowdStrike esete kiváló példa. A felmérés szerint a szervezetek 93%-a tett további óvintézkedéseket az IT-biztonság megerősítésére az esemény hatására. Figyelemre méltó, hogy ez magában foglalja azokat a szervezeteket is, amelyeket közvetlenül érintett az incidens, és azokat is, amelyeket nem.
Ez a magas szintű reagálóképesség jól mutatja, hogy a külső események hogyan gyorsíthatják fel a belső változásokat. Ez azt a növekvő tudatosságot tükrözi, hogy a más vállalatokat érintő fenyegető forgatókönyvek értékes korai figyelmeztető jelzésként szolgálhatnak.
A vállalatok által bevezetett leggyakoribb intézkedések a következők:
- Az informatikai és szoftveres környezet diverzifikálása az egyetlen szolgáltatótól való függőség csökkentése érdekében
- Fejlett, valós idejű felügyeleti és riasztórendszerek bevezetése.
- Az új javítások és frissítések további tesztelésének bevezetése.
- A meglévő incidensreagálási tervek felülvizsgálata vagy frissítése
Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy a vállalatok tanulnak a valós eseményekből, és ennek megfelelően módosítják a biztonsági hozzáállásukat. Ahelyett, hogy egyszerűen csak reaktív javításokat hajtanának végre, proaktívabbá válnak a jövőbeli biztonsági incidensekre való felkészülés és reagálás terén. Ahelyett, hogy megvárnák, amíg a saját környezetükben bekövetkezik egy incidens, a biztonsági csapatok egyre inkább tanulnak az iparági eseményekből, és előremutató változtatásokat hajtanak végre.
Ugyanakkor a nagy visszhangot kiváltó incidensre adott reakció rávilágít a folyamatos szemléletváltásra: az informatika és a kiberbiztonság már nem elszigetelt műszaki tudományágak. Ezek a kockázatkezelés és az üzletmenet-folytonosság központi elemei. A gyors reagálásra való felkészültség ugyanolyan fontos, mint a megelőzés.
Azok a szervezetek, amelyek gyorsan tudnak reagálni a betörésekre, minimalizálják a károkat és a leállási időt – ez a képesség egyre inkább meghatározza a digitális korban a rugalmasságot.
Az erőforráshiány lassítja az előrehaladást
Annak ellenére, hogy az informatika és a kiberbiztonság egyre nagyobb hangsúlyt kap, sok szervezet továbbra is alulfinanszírozott a kulcsfontosságú területeken. A szervezetük informatikai és kiberbiztonsági finanszírozásával elégedetlenek többsége számára a szoftverekbe és a biztonságtudatossági képzésbe történő elégtelen beruházások jelentik a legfőbb problémát (egyenként 27%). Majdnem ugyanennyien (26%) említik, hogy több beruházásra lenne szükség az infrastruktúrába, míg 21% szerint több személyzetre lenne szükség.
A válaszadók alig kevesebb mint fele véli úgy, hogy a szervezete optimálisan felkészült a biztonsági incidensekre. Emellett 82% megerősíti, hogy az elmúlt tizenkét hónapban a biztonsági incidensek száma növekedett. Ennek ismeretében a szervezetek jól teszik, ha meghallgatják az informatikai és kiberbiztonsági csapataik nagyobb beruházásokra való felhívását.
A biztonsági csapatok alig több mint egyharmada ezt a gyorsan változó fenyegetési környezetet nevezi meg a legnagyobb kihívásnak, amellyel az incidensreagálás során szembesülnek.
Az eszközmenedzsment az IT-biztonság egyik fő problémája
A távmunka és az informatikai eszközök növekvő száma a komplexitást egy újabb rétegével bővítette. Ezek szélesebb körű és rugalmasabb biztonsági intézkedéseket igényelnek, amelyek megvalósításával sok szervezet még mindig küszködik.
A biztonsági csapatok számára a biztonsági házirendek eszközökön keresztüli érvényesítésének legfőbb fájó pontjai a következők:
- Az informatikai személyzet és erőforrások hiánya (39%)
- Az eszközök növekvő száma, valamint az eszközök és operációs rendszerek sokfélesége miatti skálázhatósági problémák (egyenként 33%)
- Az eszközök kezelése távoli vagy hibrid munkakörnyezetekben (32%)
Mindezek mellett a komplexitás egy újabb rétege is gyorsan növekszik, és tovább növeli a biztonsági csapatok kihívásait. A megkérdezett szervezetek szinte mindegyike használ már mesterséges intelligenciával rendelkező eszközöket (92%). Ezen eszközök kezelése további szakértelmet és műszaki infrastruktúrát igényel az érzékeny információk védelméhez, a kockázatok mérsékléséhez és az adatvédelmi előírások betartásának biztosításához.
Az IT-biztonsági csapatok már most is tesznek lépéseket ennek érdekében, többek között az alkalmazottak biztonságos adatkezeléssel kapcsolatos képzésével (46%), biztonságos kiszolgálók használatával az adatfeldolgozáshoz (43%) és szigorú felhasználási irányelvek bevezetésével (40%).
A szoftvereszközök csökkentik az IT-biztonsági csapatok munkaterhét
A szervezeteknek a következőkkel kell foglalkozniuk:
- a kiberfenyegetések növekvő száma
- az eszközök növekvő száma által létrehozott további támadási felület és
- MI-képes eszközök
Ehhez erőforrásokat kell biztosítaniuk az IT-biztonsági csapataik számára. Ez magában foglalja további munkatársak felvételét vagy képzését, valamint olyan szoftvereszközökbe való beruházást, amelyek megkönnyíthetik csapataik munkáját.
1. Mobileszköz-menedzsment (MDM)
A mobileszköz-menedzsment (MDM) vagy az egységes végpontmenedzsment (UEM) eszközök segíthetnek az IT-biztonsági csapatoknak:
- nyomon követni és kezelni az eszközöket,
- biztosítani a frissítések és javítások időben történő bevezetését, és
- letiltani vagy korlátozni a mesterséges intelligencia képességeit.
A megkérdezett szervezetek közel kétharmada (64%) jelenleg MDM-et, 56% pedig UEM-et használ. Jelenleg azonban csak 21% használja ezeket az eszközöket kifejezetten a vállalati eszközök mesterséges intelligencia funkcióinak letiltására vagy korlátozására. Ennek oka vagy az lehet, hogy az általuk használt konkrét eszközök nem támogatják ezt a funkciót, vagy pedig az IT-biztonsági csapatok még nem használják ki teljes mértékben az eszközeiket.
2. Sebezhetőségmenedzsment
A sebezhetőségmenedzsment az IT-biztonság és a kockázatmenedzsment alapvető része. A válaszadók egyenként 38%-a számolt be arról, hogy a vállalati rendszerekben és eszközökön található sebezhetőségek vagy sérült fájlok, valamint a sebezhetőségek, az adatszegések vagy a mesterséges intelligencia eszközökkel vagy szolgáltatásokkal való visszaélés a múltban rendkívüli vagy jelentős kárt vagy kockázatot okoztak a szervezetüknek. A sebezhetőségmenedzsment-eszközök segítenek az IT-biztonsági csapatoknak mindezek megelőzésében. Valamivel több mint kétharmaduk már használ ilyen eszközöket, ami 12%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. További 23% tervezi a bevezetésüket.
A sebezhetőségmenedzsment-megoldás kiválasztásakor a biztonsági csapatoknak meg kell győződniük arról, hogy az lehetővé teszi számukra a sebezhetőségek keresését, észlelését, nyomon követését és az azokra való reagálást a szervezet teljes informatikai ellátási láncában. Emellett automatizálnia és összehangolnia kell a kritikus feladatokat.
Mivel a személyzet létszáma egyre csökken, az incidensek és a sebezhetőségek száma pedig egyre nő, a gyors és hatékony cselekvés kulcsfontosságú. Ezért a szoftveres megoldásnak jól kell integrálódnia a csapatok más eszközeivel is, hogy lehetővé tegye a zökkenőmentes munkafolyamatokat és kommunikációt.
3. Biztonsági vezénylés, automatizálás és reagálás (SOAR)
A hatékony incidensreagálás kulcsfontosságú a kiberfenyegetések hatásainak mérséklésében. Az IT-biztonsági csapatoknak képesnek kell lenniük a biztonsági incidensek gyors azonosítására, értékelésére, rangsorolására és megoldására, hogy minimalizálják az állásidőt. Egy robusztus és átfogó biztonsági vezénylés, automatizálás és reagálás (SOAR) szoftvermegoldás pontosan ezt teszi lehetővé.
Az egységes védelmi stratégia érdekében zökkenőmentes integrációt biztosít a meglévő biztonsági eszközökkel, és megkönnyíti az egyértelmű, szervezett kommunikációt. Mindkettő elengedhetetlen a gyors reagáláshoz, valamint a megfelelési és szabályozási követelmények teljesítéséhez.
A SOAR-szoftvert már használó csapatok szerint annak legnagyobb előnye, hogy
- megkönnyíti az IT-vel való együttműködést,
- növeli az incidensreagálási folyamataik automatizálását, és
- javítja az incidensek nyomon követését és jelentését.
Ezen előnyök ellenére jelenleg csak 58% használ SOAR-szoftvert.
Az IT-biztonsági eszközkészlet kézben tartása
Az IT-biztonsági csapatok eszközeinek száma tavaly óta nőtt. Terveik szerint ez csak tovább fog nőni. Ez egyrészt pozitív fejlemény, mivel ezek az eszközök lehetővé teszik számukra, hogy jobban megvédjék szervezetüket a kiberfenyegetésektől. Másrészt a több biztonsági eszköz kezelése és karbantartása új kihívásokkal jár.
Az eszközök összetettsége (46%) és az integrációs nehézségek (45%) a fő akadályok, amelyekkel az IT-biztonsági csapatoknak szembe kell nézniük. Úgy tűnik, hogy a szoftvermegoldások szolgáltatói tisztában vannak ezekkel a kihívásokkal. Bár az integrációs nehézségek továbbra is fennállnak, valamivel több mint háromnegyedük elégedett vagy nagyon elégedett a jelenlegi biztonsági eszközeik integrációjával és interoperabilitásával. Az új eszközök kihasználásához gyakran további képzésre is szükség van, ami több mint egyharmaduk számára szintén komoly kihívást jelent.
Amikor új szoftvermegoldások kiválasztására kerül sor az informatikai és kiberbiztonsági szervezetek számára, ezek a kihívások csak részben tükröződnek a biztonsági csapatok által keresett legfontosabb kritériumok között.
Míg az integrációs képességek 38%-kal az első öt kritérium között szerepelnek, az értékesítés utáni támogatás és képzés 26%-kal a kilencedik helyen áll. A csapatok a megfelelőségi és biztonsági funkciókat, valamint az integrált mesterséges intelligencia funkciókat is keresik – ami azt jelzi, hogy az olyan trendek, mint a mesterséges intelligencia és az olyan szabályozások, mint a NIS 2 vagy a DORA, jelentősen befolyásolják az informatikai és kiberbiztonsági csapatok napirendjét és munkamódszerét. A második helyen az időszerű biztonsági frissítések és javítások, valamint a funkcionalitás következik.
Ahhoz, hogy az IT-biztonsági rendszerek ellenőrzés alatt maradjanak, a biztonsági csapatoknak gondosan fel kell mérniük, mi az, ami valóban fontos számukra, mind rövid, mind hosszú távon. Például: ha egy szoftvermegoldás az összes legújabb mesterségesintelligencia-funkciót kínálja, de nehezen integrálható, bölcs dolog lehet újraértékelni, hogy ezek a funkciók kötelező vagy csak kényelmi funkciók-e. Mennyi hozzáadott értéket jelentenek valójában?
Hosszú távon a jobb integrációs képességek vagy a folyamatos támogatás és képzés felülmúlhatja a potenciálisan kiforratlan mesterségesintelligencia-képességek előnyeit, amelyek csak kis mértékben segítik a csapat hatékonyabb és eredményesebb munkáját.
Fő tanulságok: a legfontosabb IT-biztonsági trendek 2025-ben
A felmérés eredményei világos képet mutatnak arról, mi vár ránk. Az informatika és a kiberbiztonság alapvető átalakuláson megy keresztül, a háttérfunkciókból az igazgatótanács prioritásává válnak. A mai dinamikus kiberbiztonsági környezetben, amelyet a változó prioritások, a külső nyomás és a belső kihívások alakítanak, a szervezetek számára 2025-ben és azon túl a következő öt legfontosabb trend foglalható össze:
1. Az incidensekre való felkészültség legfőbb prioritásként történő kezelése
Az olyan valós események, mint a CrowdStrike incidens, azt mutatják, hogy a gyors, jól koordinált válaszok számítanak. Tartsa naprakészen és tesztelje az incidensekre adott válaszadási terveket. Biztosítsa, hogy azok beépüljenek a szélesebb körű biztonsági stratégiába.
2. Vezetői elkötelezettség és stratégiai finanszírozás biztosítása
Mivel a kiberbiztonság igazgatósági szintű kérdéssé válik, az informatikai és kiberbiztonsági vezetőknek egyértelmű kockázati és megtérülési narratívákkal kell meggyőzniük a döntéshozókat a hosszú távú befektetések biztosítása érdekében.
3. A kritikus erőforrás- és készséghiányok megszüntetése
A költségvetés önmagában nem elég. Foglalkozzon a személyzeti hiányosságokkal, és fektessen be folyamatos képzésbe, hogy a növekvő incidensmennyiség mellett is fenntartsa a műveleti készenlétet.
4. A mesterséges intelligencia és az eszközmenedzsment alapvető kockázati területként való kezelése
A mesterséges intelligenciával rendelkező és mobil eszközök gyors terjedése növeli a támadási felületet. Alkalmazzon skálázható ellenőrzéseket, használati irányelveket és célzott alkalmazotti képzéseket, hogy az élen maradjon.
5. A biztonsági eszköztár észszerűsítése és integrálása
A több eszköz nem mindig jelent jobb védelmet. A csapatokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében olyan megoldásokat részesítsen előnyben, amelyek csökkentik az összetettséget, könnyen integrálhatók és támogatják az automatizálást.
Azok a szervezetek, amelyek megértik ezeket a tendenciákat, és azok alapján cselekszenek, jobb helyzetben lesznek a változó fenyegetésekkel szemben. Itt az ideje, hogy összekapcsolják a vezetést, beruházzanak a megfelelő képességekbe, és a biztonságot ne csak műszaki, hanem alapvető üzleti funkcióként kezeljék.
Legyen felkészült, amikor számít: erősítse meg az incidensreagálási képességeit
Mivel a kiberfenyegetések összetettsége és gyakorisága egyre nő, a szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy biztonsági csapataik megfelelő eszközökkel legyenek felszerelve – nemcsak a problémák észleléséhez, hanem ahhoz is, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak cselekedni, ha incidensek történnek. A robusztus incidensreagálási megoldás minden modern IT-biztonsági stratégia kritikus eleme.
Átfogó incidensreagálási szoftver bevezetése segíthet:
- Elősegíteni a strukturált, nyomon követhető kommunikációt a csapatok és az érdekelt felek között.
- Zökkenőmentesen integrálódni a meglévő biztonsági szoftvercsomaggal
- Gyors és hatékony reagálást biztosítani a kár és a leállási idő korlátozása érdekében.
Mivel a személyzeti és integrációs kihívások egyre nagyobbak, a megfelelő megoldás nem csak a funkciókat növeli, hanem csökkenti a súrlódásokat, javítja a koordinációt és erősíti a szervezet általános kiberbiztonságát.
A környezetéhez illeszkedő és az igényeivel együtt skálázható incidensreagálási szoftverbe való befektetés stratégiai lépés afelé, hogy 2025-ben is biztonságos és reagálóképes maradjon.
*Az „OTRS Spotlight: Corporate Security 2024” felmérésről”
A felhasznált adatok a Pollfish Inc. által az OTRS AG megbízásából végzett internetes felmérésen alapulnak, amelyben 476 IT- és kiberbiztonsági szakember vett részt az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában, Mexikóban, Ausztráliában és Malajziában 2024. augusztus 22. és szeptember 17. között.
További eredmények az innen letölthető infografikákon találhatók:
