Mi az az ITIL?

Az ITIL® kifejezés a PeopleCert bejegyzett védjegye, az „Information Technology Infrastructure Library” rövidítése, és az informatikai szolgáltatásmenedzsment legjobb gyakorlatainak gyűjteménye. Az ITIL keretrendszert biztosít a vállalatok informatikai szolgáltatásainak tervezéséhez, nyújtásához és támogatásához. Így átfogó és gyakorlati útmutatást nyújt az informatikai infrastruktúrák és szolgáltatások hatékony menedzseléséhez.

Az ITIL célja az informatikai szolgáltatások értékláncának optimalizálása és az üzleti követelmények teljesítése. Ez magában foglalja a szolgáltatások minőségének javítását, az informatikai folyamatok hatékonyságának növelését, az ügyfél-elégedettség javítását és a költségek ellenőrzését.

Az ITIL számos informatikai szolgáltatási folyamatra vonatkozóan gyakorlati ajánlásokat ad, és így segít az informatikai szolgáltatások optimalizálásában. Ennek eredményeképpen az IT-szolgáltatásmenedzsmenttel szemben támasztott üzleti követelmények jobban teljesíthetők, és az IT-szolgáltatási folyamatok hatékonyabban működtethetők.

Az ITIL az IT-szolgáltatásmenedzsment (ITSM) globálisan elismert szabványává vált, és világszerte számos szervezet használja.

Az ITIL előnyei

ITIL 4 – Az aktuális ITIL verzió

Az ITIL 4 az ITIL jelenlegi verziója, amely nagyobb hangsúlyt fektet a szolgáltatások megértésére és az ügyfelek számára nyújtott értékteremtésre. Új modelljeivel és tartalmával az ITIL 4 átfogó gyakorlatot (ITIL gyakorlatok) kínál a vállalatoknak, hogy tovább javítsák az informatikai szolgáltatásaik minőségét, hatékonyságát és ügyfélértékét, anélkül hogy merev folyamatokat kényszerítenének a szolgáltatókra.

Az ITIL 4 az előző, ITIL 3-as verzióra épül. Az IT-szolgáltatásmenedzsment (ITSM) legjobb gyakorlatainak keretrendszerével az ITIL 4 az alapvető IT-szolgáltatási modellekhez nyújt fejlesztéseket és kiigazításokat, és összhangban van az ISO 20000 követelményeivel.

ITIL 4 - Gyakorlatok

Az ITIL 4 a 34 ITIL-gyakorlatot úgy írja le, mint „a munka elvégzésére vagy egy cél elérésére tervezett szervezeti erőforrások összességét, feladatokat vagy konkrét célok elérését”. A gyakorlatok célja, hogy a vállalatok számára alapul szolgáljanak saját, az igényeikhez igazított szolgáltatásmenedzsment-folyamatok kialakításához. Minden egyes gyakorlat alapvetően meghatározza az adott gyakorlat feladatát és célját egy szervezet számára.

/
/
/

Példa ITIL 4 gyakorlatra

Mint korábban említettük, bár az ITIL 4 gyakorlatok nem tartalmaznak meghatározott folyamatokat, de tartalmaznak olyan alapelemeket, amelyek lehetővé teszik a szervezetek számára a folyamatok tervezését:

  • A cél
  • Legjobb gyakorlatok és koncepciók
  • Intézkedések
  • Műszaki kifejezések
  • Szerepek és felelősségek
  • Felelősségek
  • Konkrét információk

A szolgáltatáskérés-menedzsmenttel kapcsolatos példánk az ITIL 4 gyakorlat elvét hivatott szemléltetni.

ITIL 4 és ITIL V3 – a különbségek

Az ITIL 4 új modelljeivel és tartalmával átfogó gyakorlatokat kínál a vállalatoknak az informatikai szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és ügyfélértékének további javítására, anélkül hogy merev folyamatokat kényszerítene rájuk.

Az ITIL 4 új irányba terelése, a tisztán folyamatorientált megközelítéstől való eltávolodás, elemi változást jelent a korábbi ITIL-verziókhoz képest a nagyobb rugalmasság és szabadság irányába.

Az ITIL 4 az agilis és rugalmas gyakorlatok integrálását is hangsúlyozza, és szorosabb együttműködést tesz lehetővé más keretrendszerekkel, például a DevOpsszal. Az ITIL 4 elősegíti az informatikai szolgáltatások gyorsabb nyújtását, azzal a céllal, hogy a szervezetek számára hatékonyabb és személyre szabottabb szolgáltatáskezelési stratégiát alakítson ki.

Négy dimenzió modell

Az ITIL 4-ben meghatározott értékteremtés négy dimenziója a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi szolgáltatási intézkedés és megfontolás elemi részét képezi.

  • Szervezetek és emberek
  • Információ és technológia
  • Értékáramlások és folyamatok
  • Partnerek és beszállítók

A négy dimenzió modelljét alapvetően az összes ITIL intézkedés során használják, és a szolgáltatásérték-rendszerbe is beépült.

A szolgáltatásérték-rendszer (SVS):

Az SVS azt a keretrendszert írja le, amely a szolgáltatásmenedzsment valamennyi tevékenységét és összetevőjét integrálja. A következő elemeket tartalmazza:

  • Vezérelvek: A vezérelvek célja, hogy a szervezet képes legyen reagálni bármilyen változásra. A változás lehet más cél, stratégia vagy akár termék is.
    A következő 7 vezérelvet határozták meg.
  1. Fókuszáljon az értékre.
  2. Kezdje, ahol van.
  3. Haladjon iteratív módon, visszajelzésekkel.
  4. Helyezze előtérbe az együttműködést és az átláthatóságot.
  5. Gondolkodjon és dolgozzon holisztikusan.
  6. Maradjon egyszerű és gyakorlatias.
  7. Optimalizáljon és automatizáljon.
  • Irányítás: Az informatikai szolgáltatások irányítása, beleértve a szabályzatokat, a felelősségi köröket és a döntéshozatali struktúrákat is.
  • Szolgáltatási értéklánc: Az IT-szolgáltatás teljes életciklusát lefedő intézkedések, a tervezéstől és a létrehozástól a teljesítésig és a folyamatos fejlesztésig.
  • ITIL menedzsment gyakorlatok: A szolgáltatási életciklus különböző szakaszaiban alkalmazott módszerek és megközelítések. Például szolgáltatási szintek kezelése stb.
  • Folyamatos fejlesztés: A folyamatok, szolgáltatások és munkamódszerek folyamatos optimalizálása a változó felhasználói igények és elvárások kielégítése érdekében.

Az ITIL V3 szolgáltatási életciklus:

Az ITIL V3 szolgáltatási életciklus öt szakaszból áll: szolgáltatási stratégia, szolgáltatástervezés, szolgáltatásátadás (átmenet), szolgáltatásüzemeltetés és folyamatos szolgáltatásfejlesztés. Minden szakasznak megvannak a maga sajátos folyamatai és célkitűzései a hatékony és eredményes IT-szolgáltatás biztosítása érdekében.

ITIL 4 gyakorlatok és ITIL V3 folyamatok

Annak ellenére, hogy az ITIL 4 folyamatokra vonatkozóan nincsenek rögzített előírások, a keretrendszer hangsúlyozza, hogy a folyamatokat egy szervezet számára határozzák meg, és az adott szervezet egyedi követelményeihez igazítják. Az ITIL 4 tehát nem mond le a folyamatokról, hanem az ITIL 4 gyakorlataiban sokkal alaposabb formában írja le azokat.

Az ITIL 4 ezért olyan egyedi IT-szolgáltatáskezelési folyamatok létrehozásához nyújt sablont, amelyek optimálisan alkalmazkodnak a szervezet követelményeihez.

Az ITIL V3 öt ITIL-fázisának és huszonhat folyamatának relevanciája az ITIL 4 esetében is megmarad, de az ITIL 4-ben iránymutató jellegűek, és nem jelentenek merev előírást.

 

A felhasználók vagy ügyfelek szolgáltatáskéréseinek hatékony feldolgozása. A szolgáltatáskéréstől a teljesítésig és a végső értékelésig a teljes életciklust le kell képezni.

A szolgáltatáskérés-menedzsment célja, hogy a felhasználók számára zökkenőmentes folyamatot biztosítson a kérések benyújtásához, és biztosítsa, hogy ezeket a kéréseket az informatikai személyzet megfelelően kezelje. Ez magában foglalja a világos és érthető követelmények meghatározását, a kérések osztályozását és rangsorolását, valamint az előrehaladás és a teljesítés nyomon követését.

  • A beérkező szolgáltatáskéréseket fontossági sorrendbe kell állítani, és ennek megfelelően ki kell osztani a kiszolgáló személyzetnek.
  • A meglévő tudást elérhetővé kell tenni a tudásmenedzsmentben, hogy például az ismétlődő kéréseket következetesen és gyorsan lehessen feldolgozni.
  • Az összes elérhető szolgáltatáshoz létre kell hozni egy szolgáltatáskatalógust.
  • A szerepek és jogosultságok menedzsmentjének biztosítania kell, hogy a szolgáltatások csak olyan felhasználók számára jelenjenek meg, akik jogosultak az adott szolgáltatás igénylésére.
  • Más ITSM-folyamatokat, például az IT-eszközmenedzsmentet, integrálni kell a folyamatba. Az integráció lehetővé teszi az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások kezelését és a jegyek eszközökhöz való kapcsolását.
  • A vezérlőpultoknak és jelentéseknek segíteniük kell az IT-szolgáltatási csapatoknak a szolgáltatáskérések életciklusának kezelésében, a tendenciák azonosításában és az ezekre való reagálásban.
  1. Szolgáltatáskérés önkiszolgáló portálon, csevegésen keresztül, e-mailben.
  2. Jegy létrehozása kategorizálással és hozzárendeléssel egy szolgáltatásalkalmazotthoz, vagy szükség esetén előzetes jóváhagyás egy felelős személy által.
  3. A szolgáltatáskérés teljesítése egy szolgáltatásalkalmazott vagy technikus által.
  4. Válasz a felhasználónak és a jegy lezárása.
  5. Felmérés küldése a felhasználónak a nyújtott szolgáltatással való elégedettségről.
  1. Ügyfelek (például érvényes SLA-val rendelkező ügyfél)
  2. Szolgáltatás felhasználója (a szolgáltatások engedélyezett felhasználója)
  3. Service Desk (a szolgáltatáskérés elfogadásának központi pontja, ha az nem rendelhető hozzá automatikusan egy ügyintézőhöz).
  4. Folyamattulajdonos
    Egyes esetekben ez a szerep tovább bontható a folyamatos szolgáltatásfejlesztésért felelős vezetőre (CSI), valamint a folyamatarchitektúráért és a folyamatokért felelős vezetőre.
  5. Szolgáltatáskérés tulajdonosa
  6. Szolgáltatáskérés feldolgozója (ügyintéző)
  7. Szolgáltatás-szakértő/specialista (műszaki szakember a 2. vagy 3. szintű támogatásban)
  1. Jegyazonosító/szolgáltatáskérés száma: egyedi azonosító, amelyet a szolgáltatáskérés egyedi azonosítása és nyomon követése érdekében rendelnek hozzá.
  2. A felhasználó elérhetőségei: a felhasználó neve, kapcsolattartási címe, telefonszáma vagy e-mail-címe.
  3. Szolgáltatáskérés leírása: a kérés vagy probléma világos és részletes leírása, amely megmagyarázza a szolgáltatáskérés célját. Például az érintett eszközök vagy szoftverek.
  4. Túlterheltség és sürgősség: a szolgáltatáskérés állapota és sürgőssége annak érdekében, hogy a kérést rangsorolják és ennek megfelelően dolgozzák fel.
  5. A szolgáltatás adatai: az érintett informatikai szolgáltatásra vonatkozó információk, például a szolgáltatás neve, verziószáma, helye vagy egyéb lényeges adatok.
  6. Szolgáltatásigénylési követelmények: a felhasználó által a szolgáltatásigényléstől elvárt kívánt eredményekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó információk.
  7. Szolgáltatási megállapodások (SLA): SLA-kkal vagy megállapodásokkal kapcsolatos információk.
  8. Kiegészítő információk: a szolgáltatáskérés feldolgozásához szükséges további információk, például képernyőképek, fájlok vagy dokumentumok.

ITIL-eszközök és IT-szolgáltatási keretrendszerek

Az OTRS ITSM eszköze – 17 tanúsított ITIL-gyakorlat

Az ITIL-eszközök előre meghatározott folyamatokat, eszközöket és bevált gyakorlatokat tartalmaznak, amelyek a szállító konkrét termékeire vagy szolgáltatásaira szabottak.

Az OTRS segítségével a szervezetek olyan IT-szolgáltatásmenedzsmentmegoldást kapnak, amely különböző modulokat biztosít az ITSM számára. Az ITSM-megoldás 17 tanúsított ITIL 4 gyakorlatot tartalmaz, mint például a megfigyelés és eseménymenedzsment, incidensmenedzsment, problémamenedzsment, változásmenedzsment, konfigurációmenedzsment és még sok más gyakorlat, amelyek az Ön egyedi igényeihez igazíthatók. Az ITSM-megoldás lehetővé teszi a szolgáltatáskérések, jegyek és munkafolyamatok hatékony kezelését, és kiterjedt jelentéskészítési funkciókat kínál.

Tegye hatékonnyá az IT-szolgáltatásmenedzsmentet!

Egyéb IT-szolgáltatási keretrendszerek

Az ITIL 4 mellett más keretrendszerek is léteznek, amelyek célja, hogy segítsék a szervezeteket az IT-szolgáltatások hatékony és eredményes telepítésében.

A COBIT (Control Objectives for Information and Related Technologies) az informatikai szolgáltatások irányításának keretrendszere. Az informatikai folyamatok ellenőrzésére, nyomon követésére és javítására vonatkozó legjobb gyakorlatokat tartalmazza. A COBIT segít a szervezeteknek az informatikai irányítás és megfelelés javításában, valamint az informatikai szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének növelésében

Az eTOM (enhanced Telecom Operations Map) az informatikai szolgáltatásmenedzsment keretrendszere, amelyet kifejezetten a távközlési ágazatban használnak. Szabványosított struktúrát és folyamattérképet biztosít az üzleti folyamatok és funkciók meghatározásához egy távközlési vállalaton belül. Az eTOM segít javítani az IT-szolgáltatások hatékonyságát, minőségét és az ügyfelek elégedettségét az egyértelmű folyamatáramlások és az egységes szabványok révén.

A FitSM (Framework for Integrated IT Service Management) egy könnyű keretrendszer, amely pragmatikus és rugalmas módszert kínál az IT-szolgáltatások tervezéséhez, megvalósításához és javításához az IT-szolgáltatások menedzsmentjében. A FitSM a legjobb gyakorlatok és szabványok, például az ITIL és az ISO/IEC 20000 integrálására összpontosít, és világos útmutatót nyújt a hatékony IT-szolgáltatásnyújtáshoz. Alkalmas kis és nagy szervezetek számára egyaránt, és lehetővé teszi az IT-szolgáltatásmenedzsment hatékony és költséghatékony megvalósítását.

Az ISO/IEC 20000 az informatikai szolgáltatásmenedzsment nemzetközi szabványa, amely meghatározza a hatékony szolgáltatásmenedzsment-rendszerre vonatkozó követelményeket.

GyIK

Az ITIL-folyamat az IT-infrastruktúrakönyvtár (ITIL) keretrendszerében meghatározott intézkedéseket tartalmazza az IT-szolgáltatások kezelésének konkrét céljai elérése érdekében. Az ITIL-folyamatok segítenek az IT-szolgáltatások hatékony kezelésében, a szolgáltatások minőségének javításában és az ügyfél-elégedettség növelésében.

Az ITIL szolgáltatási életciklus öt fázisába 26 ITIL-folyamatot soroltak be: szolgáltatási stratégia, szolgáltatástervezés, szolgáltatásátadás, szolgáltatásüzemeltetés és folyamatos szolgáltatásfejlesztés.

Az ITIL-gyakorlatok olyan módszerek vagy technikák, amelyeket az informatikai szolgáltatásmenedzsmentben alkalmaznak a szolgáltatás minőségének és értékének növelése érdekében a szervezetben. Az ITIL-folyamatok megvalósításához nyújtanak legjobb gyakorlatokat és ajánlott intézkedéseket, és segítenek a hatékony és eredményes IT-szolgáltatások nyújtásában.

Az ITIL 4 az IT-infrastruktúrakönyvtár (ITIL) keretrendszer legújabb változata. Holisztikus megközelítést kínál az informatikai szolgáltatásmenedzsmenthez, és arra összpontosít, hogy gyakorlati informatikai szolgáltatások révén értéket teremtsen az ügyfelek számára.